Az első éjszaka joga

• Mokaszin
• 2016. augusztus 31. szerda

Vajon tényleg igaz, hogy a földesúrnak joga volt a kedvére való jobbágylányok szüzességét elvenni, ha azok megházasodtak?

Az első éjszaka jogának még neve is van: ius primae noctis. Latinul, ahogy egy igazi jogtörténeti fogalomhoz illik. Pedig a dolog nem más, mint legenda.

Képtelenség

Az első éjszaka joga valójában több szempontból is képtelenség. Ha belegondolunk a katolikus egyház mindent átható középkori hatalmába, és hozzátesszük mindazt, amit az egyház a házasság szentségéről tanít, könnyen beláthatjuk, hogy ilyen jog leírva soha nem létezhetett a keresztény középkorban. A katolikus tanítás szerint egy nő legfőbb erénye a szüzessége, ami kizárólag a férjet illette. Ráadásul az urak és a jobbágyok között olyan hatalmas szakadék tátongott, ami lehetetlenné tette, hogy egy ilyen szexuális kapcsolatot törvénybe foglaljanak.

Honnan ered mégis?

Valami eredete mégis kell hogy legyen a dolognak, ha már ennyire beivódott a köztudatba.

1. A középkorban a földesúr élet és halál ura volt a jobbágy számára. Természetesen elképzelhető volt, hogy megkívánt egy-egy jobbágylányt, és ehhez nem kért engedélyt senkitől. Tehát efféle túlkapások simán megeshettek, és senki az ég világon ezért felelősségre nem vonta az uraságot.
2. Létezett viszont két szokás, ami alapot adhatott a legenda kibontakozására. Az egyik szerint a házasulandó vőlegény pénzzel és itallal kárpótolta a többi falusi legényt, hiszen ők így eggyel kevesebb lányból választhattak. Illetve szokás volt az is, hogy ha egy lány idegen uradalombeli jobbágyhoz ment feleségül, akkor kárpótolni kellett a földbirtokost egy munkáskéz elvesztése miatt.
3. A legenda első írásos nyoma a 16. században jelent meg. Egy skót történész tett említést egy bizonyos III. Evenus nevű skót királyról, aki állítólag élt ezzel a joggal. A dolog pici szépséghibája az, hogy a skótoknak nem volt ilyen nevű királyuk. A 15-16. századi szokásjogot rögzítő forrásokban szintén találkozhatunk ezzel a fogalommal, de ott inkább valamiféle házassági adóra utalnak vele. Még egy kis svájci faluban találták meg ezt a jogot írásba foglalva, de ott sem valószínű, hogy éltek volna vele.

Miért vált elterjedtté?

Ha ennyire bizonytalan az első éjszaka jogának eredete, valóságtartalma, akkor miért vált mégis ennyire elterjedtté? A felvilágosodás írói a ludasak a történetben, többek között Voltaire, aki a sötét középkor jobbágyi kiszolgáltatottságát akarta ezzel a rémmesével szemléltetni. Később Mark Twain is átveszi, sőt megjelenik az opera világában: például a Figaró házasságában vagy a Don Giovanniban. Innen aztán egyenes út vezet a közgondolkodáshoz.

Olvass tovább!

További olvasnivalót a honlapomon vagy a facebook oldalamon találsz.

Nézd meg, hogyan készülhetsz velem a 2017-es új történelem érettségire!